|
|
|
|
|
|
 |
Lóháton jött a Mikulás! |
| Cimkefelhő: |
|
|
|
|
|
|
 A Barabás- Mikulás, hó híján sem rettent meg, és teljesítette a feladatát. A gyermekdalok szerint, ha nincs hó, akkor lecseréli szánját, és lóháton jön. Így ebben az évben sem várták őt hiába a cég dolgozóinak gyermekei, átverekedte magát az akadályokon, és időben megérkezett. Kicsik és nagyok a zenés műsor szereplőinek segítségével hívták, csalogatták a Nagyszakállút. Csillogó tekintetű, kipirult arcú gyerekek daloltak, tapsoltak, hogy el ne tévedjen, és biztosan belépjen azon a bizonyos ajtón. A Mikulás fogta is a jeleket és illedelmesen kopogva belépett, köszöntötte a megilletődött gyermekhadat. A púpozott zsákból előkerültek a gondosan csomagolt ajándékok, látszott sokat dolgozott velük a Mikulás.
|
|
| A kicsiket név szerint magához hívta, és ekkor derült ki, hogy ez a Mikulás „beépített Tégla” volt a gépezetben, mert minden gyermekről pontos információkkal rendelkezett. Pontosan azokat a hiányosságokat, dicséreteket mondta, amit Anya és Apa szokott említeni, így aztán volt gyermeki rácsodálkozás. A Mindentudó Mikuláshoz ki megszeppenve járult, ki vidáman verselt, de visszafele egyformán boldogan szaladtak Anya ölébe az ajándékcsomaggal. A Mikulást egy közös fotó erejéig még sikerült megállítani, de aztán útra kelt, hisz várták máshol is. A gyerekeket még finomságokkal megrakott asztal várta, de közben elindult papírcsörgés hangja, ami azt jelentette elérkezett a várva várt pillanat, a csomagbontás.
Gazdag volt ez a Mikulás ünnep. A gyermekeknek ajándékban, dalban és játékban gazdag, nekünk felnőtteknek pedig a felhőtlen gyermeki örömben, mosolyban és kacagásban.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
|
|
|
|
|
|
